@Void Bunkoid: Kedves Void Bunkoid! Látom, megihlette az általam felvetett téma, hiszen elég terjedelmesen válaszolt. Először is lehet, hogy kevés coach-csal találkozott vagy nem a megfelelőekkel, vagy keveset tud a coachingról, amivel semmi gond, de az tévedés, hogy a coachok feketén fehéren látják a világot. Sőt, pontosan a coaching is arra épül, hogy nem minden fekete és fehér (erről szól egy korábbi blogbejegyzésem is),, hanem egy-egy kérdést több aspektusból is megvilágítunk, teljesen sokrétűen körüljárunk és pont ,amikor valaki egy elakadással küzd és olyankor általában beszűkült az emberek gondolkodása, akkor tud igazán segíteni a coaching, hiszen kihozza ebből az állapotból az embert és segít a benne rejlő megoldásokat- amikről addig lehet, hogy ő maga nem is tudott- a felszínre hozni.
A coaching a laterális gondolkodást is alkalmazza, amely pontosan ellentéte annak amit Ön írt, egy széttartó, kreativitást elősegítő gondolkodás,amelynek segítségével hatékonyan és újszerűen oldunk meg problémákat. (Ha ez eddig Ön előtt ismeretlen, ajánlhatom többek között Edward de Bono: Laterális gondolkodás című könyvét vagy Edward de Bono:A hat gondolkodó kalap - A párhuzamos gondolkodás szakaszai. Nagyon jó olvasmányok! )
A munkával kapcsolatos érveit elfogadom, hogy Önnek nem fontos, hogy szeresse a munkáját, de szerintem, aki unja a munkáját, akit nem motivál semennyire sem a munkája, nem érzi magát jól, vagy már kiégett, az nem tud jól teljesíteni ( említette, hogy fontos a jó teljesítmény), a kettő egymással összefüggésben áll. Ha kiégett valaki a munkájában, megrekedtnek érzi magát, az önmaga számára és környezete számára is destruktív. Olyankor változtatni kell. Kérdés, hogy mi a cél?Ha Önnek személyesen az a cél, hogy a munkában, hogy nem kell, hogy szeresse, csak kapjon fizetést és jó munkát végezzen és ez önnek az elég jó megoldás, akkor Önnek nincs ezzel gondja. De higgye el, sokan sajnos nem így érzik..Mivel mások vagyunk, ezért fogadja azt is el, hogy vannak olyanok, akik önmagukat akarják megtalálni a munkában (is), akik szeretnének önazonosak lenni (a munkában is), akik változtatni szeretnének,többet kihozni önmagukból, nem elégszenek meg az "energiatakarékos üzemmóddal", hanem igenis tenni akarnak azért, hogy többek, jobbak legyenek, motiváltak akarnak maradni, nem megúszni akarják standby-üzemmódban az életet, hanem proaktívan cselekvőek lenni, fejlődni és megtalálni önmagukat a munkában.
Egy kicsit szeretném a cikket kritizálni, de lehetőleg építő jelleggel.
A coaching jellegű programokkal szemben az a legnagyobb fenntartásom, hogy igen sok coach nagyon fekete-fehéren látja a világot, vagy azt a dolgot, amiben ő "életedző" akar lenni.
Pl munkával, életvezetéssel kapcsolatban én leginkább azt szoktam mondani, hogy az ember a munkakörében, munkahelyén érezze jól magát, valamint értse a munkáját (szakértelemmel), és fizessék meg érte. Ha a háromból valamelyik nem teljesül, akkor esetleg lehet gondolkodni azon, hogy lehet nem ezt kéne csinálni.
DE a munkát egyáltalán nem kötelező "élvezni", vagy "szeretni", különösen nem egy nagy szerelem, hobbi tevékenységet megélhetési célból végezni.
A hobbiknak ugyanis megvan az a tulajdonsága (ezért is _hobbi_), hogy azt az ember szerelemből csinálja, akár ingyen is, és - most jön a fő szempont - akkor, és addig, amikor és ameddig kedve van hozzá.
Ha egy hobbihoz épp mittomén péntek délelőtt nincs kedvem, mert rosszul aludtam, és legszívesebben kávéznék meg sorozatokat bambulnék egész délelőtt, vagy visszafeküdnék aludni, nincs semmi gond.
A munkatevékenységek viszont legtöbbször kötelezettségekkel, határidőkkel, lefektetett munkaidőkkel járnak, amit az ember akkor is el fog végezni, ha éppen nemigen fűlik a foga hozzá, hiszen ebből él.
Ha valaki a szerelmét végzi munkaként, és eljön az első olyan eset, hogy húúú de nincs kedve hozzá, de meg kell csinálni, mert holnapra határidős, akkor bizony az élvezett és szeretett tevékenység hamar megszűnik annak lenni, és "csak egy meló" lesz, amit utána már nem is olyan biztos, hogy a szabad idejében is örömmel fog végezni, vagy nemhogy örömmel, egyáltalán (hiszen ezt csinálna napi 8 órában amúgy is...).
Tehát...munkával kapcsolatban inkább az az irányadó, hogy amit csinálsz, abban légy nagyon jó, lehetőleg ezt ismerjék is el, de nem kell _szeretni_. Mindössze utálni nem kell (tehát ne okozzon stresszt az, hogy dolgozni kell). Az, ha már reggel felkelve gyomorideget kapsz attól, hogy be kell menni, az valóban nem jó, de nemcsak fekete meg fehér van ám a világon :)
"De vajon a barátodért felkelsz holtfáradtan és nekiindulsz a város másik végére?A párodért utazol több ezer km-t? A barátodért, párodért fennmaradnál egész éjszaka?"
Menta Life coaching
Menta Life coaching
Utolsó kommentek:
Menta Life coaching 2017.03.06. 20:57:51
A coaching a laterális gondolkodást is alkalmazza, amely pontosan ellentéte annak amit Ön írt, egy széttartó, kreativitást elősegítő gondolkodás,amelynek segítségével hatékonyan és újszerűen oldunk meg problémákat. (Ha ez eddig Ön előtt ismeretlen, ajánlhatom többek között Edward de Bono: Laterális gondolkodás című könyvét vagy Edward de Bono:A hat gondolkodó kalap - A párhuzamos gondolkodás szakaszai. Nagyon jó olvasmányok! )
A munkával kapcsolatos érveit elfogadom, hogy Önnek nem fontos, hogy szeresse a munkáját, de szerintem, aki unja a munkáját, akit nem motivál semennyire sem a munkája, nem érzi magát jól, vagy már kiégett, az nem tud jól teljesíteni ( említette, hogy fontos a jó teljesítmény), a kettő egymással összefüggésben áll. Ha kiégett valaki a munkájában, megrekedtnek érzi magát, az önmaga számára és környezete számára is destruktív. Olyankor változtatni kell. Kérdés, hogy mi a cél?Ha Önnek személyesen az a cél, hogy a munkában, hogy nem kell, hogy szeresse, csak kapjon fizetést és jó munkát végezzen és ez önnek az elég jó megoldás, akkor Önnek nincs ezzel gondja. De higgye el, sokan sajnos nem így érzik..Mivel mások vagyunk, ezért fogadja azt is el, hogy vannak olyanok, akik önmagukat akarják megtalálni a munkában (is), akik szeretnének önazonosak lenni (a munkában is), akik változtatni szeretnének,többet kihozni önmagukból, nem elégszenek meg az "energiatakarékos üzemmóddal", hanem igenis tenni akarnak azért, hogy többek, jobbak legyenek, motiváltak akarnak maradni, nem megúszni akarják standby-üzemmódban az életet, hanem proaktívan cselekvőek lenni, fejlődni és megtalálni önmagukat a munkában.
Bejegyzés: 5 ok, amiért nem azt a munkát csinálod, amit szeretnél.
Void Bunkoid 2017.03.04. 14:52:51
A coaching jellegű programokkal szemben az a legnagyobb fenntartásom, hogy igen sok coach nagyon fekete-fehéren látja a világot, vagy azt a dolgot, amiben ő "életedző" akar lenni.
Pl munkával, életvezetéssel kapcsolatban én leginkább azt szoktam mondani, hogy az ember a munkakörében, munkahelyén érezze jól magát, valamint értse a munkáját (szakértelemmel), és fizessék meg érte. Ha a háromból valamelyik nem teljesül, akkor esetleg lehet gondolkodni azon, hogy lehet nem ezt kéne csinálni.
DE a munkát egyáltalán nem kötelező "élvezni", vagy "szeretni", különösen nem egy nagy szerelem, hobbi tevékenységet megélhetési célból végezni.
A hobbiknak ugyanis megvan az a tulajdonsága (ezért is _hobbi_), hogy azt az ember szerelemből csinálja, akár ingyen is, és - most jön a fő szempont - akkor, és addig, amikor és ameddig kedve van hozzá.
Ha egy hobbihoz épp mittomén péntek délelőtt nincs kedvem, mert rosszul aludtam, és legszívesebben kávéznék meg sorozatokat bambulnék egész délelőtt, vagy visszafeküdnék aludni, nincs semmi gond.
A munkatevékenységek viszont legtöbbször kötelezettségekkel, határidőkkel, lefektetett munkaidőkkel járnak, amit az ember akkor is el fog végezni, ha éppen nemigen fűlik a foga hozzá, hiszen ebből él.
Ha valaki a szerelmét végzi munkaként, és eljön az első olyan eset, hogy húúú de nincs kedve hozzá, de meg kell csinálni, mert holnapra határidős, akkor bizony az élvezett és szeretett tevékenység hamar megszűnik annak lenni, és "csak egy meló" lesz, amit utána már nem is olyan biztos, hogy a szabad idejében is örömmel fog végezni, vagy nemhogy örömmel, egyáltalán (hiszen ezt csinálna napi 8 órában amúgy is...).
Tehát...munkával kapcsolatban inkább az az irányadó, hogy amit csinálsz, abban légy nagyon jó, lehetőleg ezt ismerjék is el, de nem kell _szeretni_. Mindössze utálni nem kell (tehát ne okozzon stresszt az, hogy dolgozni kell). Az, ha már reggel felkelve gyomorideget kapsz attól, hogy be kell menni, az valóban nem jó, de nemcsak fekete meg fehér van ám a világon :)
Bejegyzés: 5 ok, amiért nem azt a munkát csinálod, amit szeretnél.
nem várt fordulat 2017.03.04. 13:58:09
Bejegyzés: 5 ok, amiért nem azt a munkát csinálod, amit szeretnél.
Menta Life coaching 2015.10.11. 20:18:17
Bejegyzés: A kapcsolatainkban mi lehetünk a víz és a napfény
2015.10.03. 18:55:18
A válasz: természetes, hogy igen. :)
Bejegyzés: A kapcsolatainkban mi lehetünk a víz és a napfény