Éreztétek már rosszul magatokat amiatt, mert másnak jobban megy? Nyomasztott már az a kérdés, hogy “még mindig itt tartok”?”Másnak miért megy könnyebben”?Nekem miért megy ilyen nehezen?
Nos, hihetetlen erővel törhetnek ránk ezek a kérdések és nagyon könnyen elhatalmasodhatnak rajtunk, amitől frusztrációt élhetünk meg.
Én nem szoktam TV-t nézni, de néha Interneten így is utolér egy-két kereskedelmi tévés videó vagy hír, ami könnyen frusztrációt idézhet elő. Például a tévében előszeretettel mutatják azokat az embereket , akik könnyen/könnyebben gazdagodtak meg, luxusautóval járnak, gazdagságban élnek, mindent megengedhetnek maguknak és ezt előszeretettel ki is teszik a kirakatba. Csak úgy röpködnek a státuszszimbólumok.
A státuszszimbólumokról az a véleményem (például ha valakinek mindene márkás, Pc-je apple, telefonja iphone, órája rolex, inge Gucci, táskája Michael Kors …)hogy ha valaki ezt túlhangsúlyozza, akkor ezzel valamit kompenzálni akar. Talán a kevés belső tartalmat?
Nekem sokkal szimpatikusabb, ha valaki nem akarja mindenáron lenyomni a torkomon azt, hogy tehetős és nem hagyja, hogy a brand-ek uralják az életét, mert tudja, hogy nem ettől lesz valaki igazán több.
A televízió viszont ránk önti kéretlenül is a maszlagát és ember legyen a talpán ,akinek az önértékelése megmarad, mert nem a valóságot mutatják, hanem egy álcavilágot. Nem véletlen, hogy annyi a negatív komment, mert látszik, az emberekben feszültséget okoznak , amivel utána magukra vannak hagyva. Kevésnek érzik magukat azokhoz képest, akiket a tv bemutat.
Egy barátom mondta, “nem mindegy, hogy a hegy csúcsára nézel vagy le a völgybe…”Igen, lehet felfelé nézni ácsingóza, vagy lefelé hálát adva, ez is igaz. De legjobb, ha nem másfelé , hanem befelé nézel, hogy azok az igények valóban a tiédek lennének-e, téged valóban mi tenne boldoggá.
Nem csak a tv, de a társadalom, a külső környezetünk is ránk nyomja hatását, elvárását (már ha hagyjuk). Valahogy szeretik az emberek elmondani, hogy hol kellene tartania a másiknak.
Nagyon nehéz egészséges léleknek maradni mindezek között. A legjobb, ha levesszük ezeket a külső elvárásokat, mint ránk aggatott kabátot, megvizsgáljuk, ebből mi nekünk tényleg a fontos és elérhető is és megnézzük, mit tehetünk érte. (A többit pedig elengedjük.)
A csend, a természetben vagy otthon, akár a jóga sokat segíthet abban, hogy kivonjuk magunkat a külső ingerek alól és valóban befelé figyeljünk, a saját valós igényeinkre.
Akkor észre is lehet venni, hogy a boldogság nem egy iphone-on,egy apple-n, vagy rolexen múlik. Ezek rövid kielégülést okoznak, hosszú távon ezek nem adnak boldogságot.
Ha befelé figyelünk, akkor lehet észrevesszük, hogy értékesek vagyunk és a boldogságot nem kinnt , hanem bennt kell keresni.
A frusztrációt persze ha már utolért, kezelni kell, legjobb kibeszélni egy baráttal, kiírni magunkból. Ne hagyd hogy belül megmérgezzen és hogy kevesebbnek érezd magad.
Ne feledd:
“A legjobb dolgok az életben ingyen vannak: ölelés, család, csók,szerelem, barátság,nevetés, alvás, szép emlékek.”