Egyre többször jelenik meg az agresszió úton útfélen. Az iskolában a gyerekek között, az utcán amikor egy idegen indokolatlanul leordítja a másik fejét vagy amikor áthallatszik a szomszéd hogyan ordibál a feleségével vagy éppen fordítva. Ugye nem ismeretlen? Hogyan tudnánk szót érteni ebben az egyre hangosabb világban és mégis meghallani egymást? Innen megtudod.

Először is azzal kezdeném, hogy miért érzem egyre égetőbbnek, hogy foglalkozni kell az erőszakmentes kommunikációval. Egyre több helyzettel találkozom, amikor a düh annyira átveszi az irányítást emberek felett, hogy már nem is önmaguk. Vajon szeretnék-e magukat így látni? Vajon, ha tükröt mutatnék nekik, tetszene a látvány? Vajon ilyenné akartak-e válni? Ez más kérdés, itt persze lehet fogni sok mindenre, hogy ez meg az kiváltotta, de lényeg a lényeg az indulatokat kezelni kell. Kellene, hogy legyen egy eszköz az emberek kezében, hogy ne csak azt lássák, hogy az a mód marad önmaguk képviselésére, hogy leordítják a másik fejét, vagy éppen látványosan elfordulnak tőle.

De számos esetet tudnék mondani, ahogy a szomszédaimat hallom, micsoda kiabálás, rombolás zajlik, ha éppen nem sikerül a vasárnapi ebéd. Vagy már az iskolákban milyen agresszió zajlik a gyerekek közt sajnos. Tananyagba tenném kötelezőként, hogy mindenki sajátítsa el az Erőszakmentes Kommunikációt. ( a tanárok is!)

Egyébként sajnos fenntről lefelé begyűrűzhet a folyamat, ami végül sajnos a gyerek “verekedősségén” jön ki, mint tünet. Ami lehet eredménye például annak, hogy a főnök aggresszív, az apa mint munkavállaló nem tudja képviselni érdekeit a főnökével szemben, ott meghunyászkodik az erősebbel szemben, de otthon a gyengébbel szemben, azaz a feleségével, gyerekével szemben már “nagylegény” és rajtuk tölti ki indulatait. Majd a gyerek az iskolában egy magánál gyengébb társát veri meg és így tulajdonképpen mindenki ennek csak áldozata lehet.

Azonban a jó példa is tud ragadós lenni, ha jó példát hoz a munkahelyéről haza az apa, ezt adja tovább otthon, a gyereke jó mintát épít be, amikor szocializálódik, akkor egészségesebb körforgás alakul ki, egészségesebb társadalom. Na vissza a témához!

Mi is az erőszakmentes kommunikáció?

Amikor valaki kiabálva támad egy másik ember felé, akit magánál gyengébbnek vél vagy ha erősebbnek, akkor elsomfordál, azt nevezzük sakál nyelvnek. Ez pont illik is rá. Az erőszakmentesség szimbóluma azonban a zsiráf. Miért is? A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf továbbá nagyon erős állat, ugyanakkor nagyon szelíd , egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát – csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások „fullánkjait” együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel.

Marshall Rosenberg nevéhez köthető ez a definiálás.

Az EMK (erőszakmentes kommunikáció)-nak csupán 4 eleme van, szóval baromi könnyű lesz megjegyezni, viszont átírni berögződött rossz sémákat már nehezebb, de természetesen annak reményében írom, hogy aki ezt olvassa, az elkezdi alkalmazni és ezáltal könnyebben fog tudni megoldani konfliktusokat, hiszen ne feledjük, amikor egy ujjal másra mutatsz, akkor a maradék néggyel magadra!

Hatékony lehet

- családban: szülő-gyerek kapcsolatban, egy testvéri viszonyban,

- baráti kapcsolatban

- párkapcsolatban

- iskolai környezetben tanár-diákok között, gyerekek között, tanárok között

- szervezetekben és intézményekben

- pszichoterápiában és lelki tanácsadásban

- diplomáciai és üzleti tárgyalások során
- bármilyen természetű vitában és konfliktusban.

 Az Erőszakmentes kommunikáció 4 eleme:

1., Tényeket fogalmazz meg!

Minél objektívebben próbáld meg kifejezni, mit észleltél, mit figyeltél meg. Vigyázz! Nem véleményt, tényt!

Kerüld

- a másik minősítését (pl. “ Figyelmetlen vagy. / Ilyen ember vagy.)

- általánosítást (pl. “Mindig ezt csinálod. /Soha nem figyelsz rám./Soha nem hívsz vissza.”)

- a tények interpretálását. (“Biztosan már nem szeretsz./Biztosan nem tartasz olyan fontosnak.”)

Helyette légy konkrét!

- “ Az elmúlt percekben, mikor fontos dolgokat mondtam, azt láttam,a telefonoddal voltál elfoglalva.”
-”  A hétvégén ezt harmadjára tapasztaltam.”

- “Azt veszem észre, hogy nem figyelsz rám.”

Ne legyen vádló vagy ítélkező.

2. Fejezd ki érzéseidet!

A tények után, fogalmazd meg, ez milyen érzelmeket vált ki belőled.

Pl. “Bánt, hogy ha így szólsz hozzám. Úgy érzem, nem ezt érdemlem tőled.”

“Szomorúsággal tölt el, hogy erre felé megy a kapcsolatunk.”

“Dühöt érzek, amikor ezt látom.”

“Aggódom, amikor nem hívsz vissza.”

3. Mondd el a szükségleteidet!

“ Tudod, nekem arra lenne szükségem, hogy meg tudjam veled osztani a fontos dolgokat, hogy odafigyelj.”

“ Fontos lenne tudnom, hogy hazaérsz-e biztonságban.”

4. Kérj!

Kérés formájában fogalmazd meg, mit szeretnél a másiktól, mi az pontosan, amivel jobbá tehetné a kapcsolatotokat. A kérés legyen pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható. ( azaz nem követelés, vagy nem érzelmi zsarolás, ne járjon vele szeretetmegvonás)

“Szeretnélek megkérni, hogy a jövőben erre figyelj oda.”

“Kérlek, legközelebb,ha fontos dologról van szó, a mobilodat tedd el és rám figyelj.”

“Kérlek, legközelebb küldj smst, hogy hazaértél vagy hívj fel.”

A “Kérlek” az egy varázsszó, mert nem kényszerítés, csak egy lehetőség a másik félnek, hogy megértsen minket és változtathasson. Egy esély a változásra. Mondhat nemet is, elindulhat egy közös kompromisszumkeresés, hiszen a kifejező félnek is nyitottnak kell lennie a másik fél válaszaira. Elindul egy nyugodt, békés út a megoldás felé.

Persze fontos az időzítés, a megfelelő hely vagy helyzet, ez meghatározó lehet a beszélgetés kimenetében. Érdemes egy kellemes helyzetet választani, amikor minőségi időnk van egymásra, amikor tudunk egymásra figyelni.

Nyugodtan megfogalmazhatod ebben a beszélgetésben a korábbi pozitív tapasztalataidat is. Például:”Amikor múltkor olyan jót beszélgettünk, az annyira jólesett.”

“Amikor küldtél smst, hogy hazaértél, akkor az olyan megnyugvással töltött el.”
“Amikor múlt héten segítettél a házi munkában, az olyan könnyebbség volt számomra.”

Biztos volt olyan, hogy a múltban legalább egyszer már pozitív példa is történt, erősítsük meg, hogy nekünk az milyen jólesett és utána fogalmazzuk meg a kérést , így a másik fél tényleg nem egy “szemétládának” fogja érezni magát, hanem érteni fogja, mire gondolsz, miről van szó és ha fontos vagy neki, oda fog figyelni rá.

Ne feledjük, nem csak zsiráfnyelvet, hanem zsiráffület is használni és ha valaki felénk így közelít, akkor értékelni, észrevenni. Sokszor azért fordulnak  a sakálnyelvhez az emberek, mert a “szép beszéddel” semmire nem mentek. Próbáljuk meghallani a zsiráfnyelvet is mindennapjainkban.

Használd az EMK-t a mindennapi konfliktuskezelésben, hiszen fontos az érzések, igények tiszta kommunikációja.