A minap reggel elindultam a pékségbe és a szomszédos utcában, a körútra kilépve azt tapasztaltam, hogy a zebránál a lámpa nem működik. Tudni kell, elég nagy a forgalom ezen az összesen 6 sávos úton. Semmi gond, elindultam, mert előttem volt egy nő, akit már elengedtek és egyből rácsatlakoztam erre a “hullámra”. Közben felnéztem az autók közlekedési lámpájára, hogy vajon az is elromlott? A válasz , igen, mire visszafordultam, jött a villamos egyenesen szembe…

Innentől a történet akár tragédiába is torkollhatott volna, de abban a mindent eldöntő, legutolsó pillanatban egy kéz nagyon erőteljesen megfogott, azt kiáltotta, hogy “Neeee!” és visszarántott…

mint egy őrangyal...olyan gyorsan történt, hogy szinte fel sem fogtam..

Ez a kéz , az imént említett előttem lépdelő hölgyé volt, aki még utána rögvest bocsánatot is kért, hogy így megfogott. Én csak annyit tudtam mondani:” Köszönöm.” És hogy-bár most már kicsit idétlenül hangzik- “Egy lámpa sem működik.” Csak most esett le, hazaérve, hogy a hölgy kis túlzással az életemet mentette meg. Ami láttam, még önmagát is meglepte. Igen, vannak akik reflexből tudnak életet menteni…

Mindezt csak azért írom le, mert sokszor azt hihetjük, hogy egyes egyedül vagyunk a világban (mint én amikor átmentem a zebrán), közben pedig a körülöttünk lévő világ néha kinyújtja kezét felénk, bizonyítván nem vagyunk egyedül.

A védőhálót persze mi magunknak is szőhetjük, hiszen mi magunk is tehetünk azért, hogy ha bajba kerülnénk, akkor legyen kéz, ami szívesen nyúlik ki felénk, értünk.  Ilyen például a család, párkapcsolat, a barátok, kollégák, szomszédok és stb.

Az első számú védővonal a szűkebb család lehet, ami mint védőháló akkor is megtart, ha betegek lennénk,  ha elesettek, ha épp munkanélküliek. Persze, csak ha olyan kapcsolatokat építünk. Nyilván ez többszereplős történet, de mi magunk is sokat tehetünk ezért.  Aki ad, az kapni is fog. Persze ha valaki mögött nincs család, akkor a párkapcsolat lehet egy védőbástya. Fontos, hogy úgy építsük ezt a “védőbástyánkat”, hogy kitartson hóban, szélben ,esőben, fagyban. Azaz ne inogjon meg a kapcsolat egy nagyobb kihívás esetén. A bajban való összetartás még jobban összekovácsolja és erősíti a szálakat. Akinek persze nincs családja,párkapcsolata, az szintén szőhet olyan barátságokat, amelyekre lehet számítani.Sőt, a jó bizalmi barátság család és párkapcsolat mellett is kincset ér. A kincset pedig meg kell becsülni.

Erre a védőhálóra mindenkinek szüksége van.

A mai világban meg különösen, hiszen gyorsan változik minden. Aki egyik nap milliárdos, az másik nap elveszítheti mindenét. Aki egyik nap egészséges, másik nap megbetegedhet. Aki egyik nap boldog, másik nap csalódás érheti. Aki egyik nap dolgozik, a másik nap elveszítheti a munkáját. Persze, ezeket átfordíthatom pozitívba is, hiszen, aki egyik nap nincstelen, másnap lehet milliárdos.(lásd startupok)Vagy aki egyik nap munkanélküli, másnap kaphat munkát. Azonban mindehhez jó ha van biztos támaszunk, akire vész esetén lehet számítani. Bármikor bárki kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, a lényeg, hogy van-e kéz, ami kinyúlik feléd a bajban? Nekem volt, és hálás vagyok érte, még ha ismeretlen is volt.

Végezetül egy jó tanács:
Úgy sződd a védőhálód, hogy ha egyszer ugornod kell, megtartson.

Neked ki jelenti a védőhálót?